Egyszerű semmiség az egész, én tudom jól.
De elmondom, hátha érteni fogsz a szavakból!
A rám csukott ajtók mögött fájna a csend...
Hát dúdolok félelmemben, halk zene szól- idebent.

Elveszett könnyeim helye már csak fehér folt.
A pillanat elszökött s meglehet, hogy nem is volt.
Nélküled nem történhet más ezután!
De kettőnkkel megtörténhet bármi, talán!

Legyen ez egy másik város, valahol a földön túl!
Legyen ez egy kínzó mélyég, ahova a lelkünk hull!
Legyen ez egy hosszú álom, dideregve hűvös ágyon!
Csak jöjjön már az, amire gondolnál...

Táncolok felhők végtelen széle fölött rég.
Nem tudom: Elkapnál-e ha végül leesnék?
Nélküled nem történhet más ezután!
De kettőnkkel megtörténhet bármi, talán!

Legyen ez egy másik város, valahol a földön túl!
Legyen ez egy kínzó mélyég, ahova a lelkünk hull!
Legyen ez egy hosszú álom, dideregve hűvös ágyon!
Csak jöjjön már az, amire gondolnál...

Legyen ez egy másik város, valahol a földön túl!
Legyen ez egy kínzó mélyég, ahova a lelkünk hull!
Legyen ez egy hosszú álom, dideregve hűvös ágyon!
Csak jöjjön el!Az aminek jönnie kell...