A szem a lélek tükre...De mi a lélek szeme?

Leírom néha

Leírom néha

s

2010. szeptember 07. - cincinnatusz

  A szív az nem szabad, de a szabadság a szív. 

 

Látomástól visszhangzó, lengedező lélek.

Ne félj, ha messze száll az élet.

Előre örülök a pusztulásnak.

Az örök viharon át úgyis visszatérek.

Bár fáj az út, csak hulljon a vérem.

Minden csodás míg szerelmed a bérem.

Mert, miért, majd, csak, hej.

 

Vad és Vadász
 
Szeretnék végre rád találni...
A fogyó Hold ezüst fényénél az alakodat látni,
A lelkedet érezni egyetlen érintéssel,
mikor a szíved nekem adod.
 
Szeretnék végre a tiéd lenni...
A lemenő nap arany sugarai közül eléd szökkenni,
a szíved remegő dobbanását magamon érezni,
mikor a lelked nekem adod.
 
Te voltál az álmom és most tiéd mindenem.
Itt leszel örökre mellettem és én örökre melletted.
 

 

 
 

A bejegyzés trackback címe:

https://cincinnatus.blog.hu/api/trackback/id/tr532278049

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása